Napi 50 millió köbméterre csökkentette a többségében orosz állami tulajdonú Gazprom vállalat az Ukrajnán keresztül Európába érkező gázmennyiséget. Ilyen keveset utoljára 2020 januárjában küldtek.
Az orosz hatóságok bezárták az egyik legrégibb és legismertebb orosz civilszervezetet, a Memorialt. A lépés egyszerre két dolgot is bizonyít: azt, hogy a Putyin-rendszer nem tűr semmiféle valódi ellenzéket, illetve azt, hogy a Kreml tovább folytatja a Sztálin-korszak tisztára mosását.
A Memorial egyebek mellett vélt politikai elnyomás tanulmányozásával foglalkozott a volt Szovjetunióban és a mai Oroszországban. A bíróság az ügynöktörvényre hivatkozva döntött a felszámolásáról.
A 15 egykori köztársaságból a balti államok visszatértek a Nyugathoz, a legtöbb utódállamban viszont önkényuralom lett. Ami a gazdaságot illeti, a digitális éllovas Észtországban tízszer akkora a GDP, mint Tádzsikisztánban.
Fokozatosan nő az ukrán határ térségébe vezényelt orosz katonák létszáma, több forrás szerint már a jövő év elején megindulhat egy Ukrajna elleni offenzíva. Oroszország biztonsági garanciákat követel, a NATO figyelmeztet, de csak félszívvel. Joe Biden és Vlagyimir Putyin videókonferenciája tisztázta, hogy Ukrajna nem számíthat amerikai katonai segítségre, Oroszország viszont biztos lehet a példátlan szankciókban, ha megtámadja a szomszédját.
A börtönbe zárt orosz ellenzéki Alekszej Navalnij kapta idén az Európai Parlament által alapított Andrej Szaharov emberi jogi díjat. Az elismerés száz évvel ezelőtt született névadójával, ha élne, politikai tevékenysége miatt vélhetően szintén elbánna a hatalom.
Diktátorfiókából országa megkérdőjelezhetetlen hatalmú vezetőjévé vált Észak-Koreában Kim Dzsong Un, aki semmit sem engedett a személyi kultusz színezte brutális elnyomásból.
Lassan halad, ha egyáltalán halad az Egyesült Államok és Oroszország kibékülése, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyórás telefonbeszélgetése során is több volt a fenyegetés, mint a közeledésre utaló jel. A világ január közepére figyel, amikor három fontos találkozó is lesz Moszkva és a Nyugat képviselői között.
Putyin már 2007-ben megmondta, mit akar, és számára nincs kompromisszum.
A legrégebbi orosz emberi jogi szervezet, a Memorial betiltásával új csúcsra jutott az elnyomás orosz földön – írja Andreas Rüsch a Neue Zürcher Zeitungban.
Ha az Egyesült Államok és a NATO megtagadja a biztonsági garanciákat Oroszországtól, Moszkva erre többféle választ adhat, a lehetőségek kiválasztása a katonai szakértők ajánlásaitól függ - jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Moszkva nem akarja megtámadni Ukrajnát, de nem ad garanciát arra, hogy nem indít offenzívát keleti szomszédja ellen, az Oroszország és a Nyugat közötti viszony megromlásáért a NATO felelős, a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij bűnöző, a független civil szervezeteket pedig nem nyomják el – ezek a fő üzenetei Vlagyimir Putyin orosz államfő szokásos év végi maratoni sajtótájékoztatójának. Arról nem beszélt, hogy akar-e indulni a 2024-es államfőválasztáson.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország számára elfogadhatatlan a NATO további keleti bővítése, például Ukrajna felvétele. Az orosz államfő hozzátette, a nemzetközi helyzet romlásáról a Nyugat tehet, hiszen nem Oroszország visz rakétákat Kanada és az USA határára.
Vlagyimir Putyin orosz államfő az éves moszkvai sajtókonferenciáján azt mondta, 2014-ben „véres államcsíny” révén jutottak hatalomra a Viktor Janukovics ukrán államfőt leváltó ellenzékiek.
Az orosz elnök azt akarja, hogy a NATO ne bővüljön tovább Oroszország szomszédságában, illetve az érdemi NATO-jelenlétet kivonják a Szovjetunió felbomlása óta csatlakozott országokból, így Magyarországról is.
Az egyik legnevesebb francia filozófus szerint lehetséges egy Oroszország és Ukrajna közti háború, bár szerinte tanácsos volna, ha Vlagyimir Putyinban felülkerekedne a józan ész.
A brit lap diplomáciai szerkesztője szerint az orosz elnök célja, hogy meggyengítse Európát, engedményeket csikarjon ki és rákényszerítse Joe Bident, hogy egyenlő félként tárgyaljon vele. Ám nem szabad komolyan venni fenyegetőzését Ukrajna ügyében.
Vlagyimir Putyin elnök a december 7-i orosz-amerikai virtuális csúcson közölte amerikai hivatali partnerével, hogy nagyon szeretne vele személyesen találkozni.
